Neurológiai betegségek esetén fontos, hogy a páciens az állapotának megfelelő kezelésben részesüljön.
Neurológiai betegségek alatt a központi és a perifériás idegrendszer rendellenességeit értjük. A beteg állapotán segíthet a gyógytorna, de nagy a felelősség a gyógytornászon, mikor kiválasztja a gyakorlatok nehézségi fokát és mennyiségét.
Parkinson-kór
A központi idegrendszer betegsége, amelyben az agy szubsztancia nigra nevű területén a dopamin termelő idegsejtek károsodtak vagy elpusztultak. A dopamin egy ingerület átvivő anyag az idegsejtek között, melynek sok funkciója közül egy a mozgások koordinálása.
A betegség fő tünetei
– Akinézis, hypokinézis: a mozgásamplitudó beszűkülése, védekező és támadó reakciók kiesnek, automatikus mozgások nehézségbe ütköznek, mert nehézzé válik a mozgás indítása.
– Rigor: a mozgást végző és a velük ellentétesen mozgó izmok (agonista és antagonista izmok) tónusos összehúzódása egy időben.
– Nyugalmi tremor: remegés, ami nyugalomban vagy stressz hatására fokozódik, alváskor megszűnik. Jellemző, hogy a remegés a végtagok törzstől távolabbi végén kezdődik (pénzszámoló mozgás).
– Lassú, csoszogó jellegű, apróléptű járás, halk, monoton beszéd, mimikátlan arc (ún. lárva arc), felületessé vált légzés.
Terápia
A parkinson kór kezelése elsősorban gyógyszerrel történik (dopamin agonisták és anticholinerg szerek). Mozgásterápiával a rigort és az akinézist tudjuk kezelni, de a tremort nem.
Általános kezelési elv
- Pontos kiindulási és véghelyzet meghatározás.
- Kóros tartás és kóros mozgásminta megtörése különböző helyzetekben, teljes mozgáspályán dolgoztatunk.
- Alap automatizmusok gyakorlása.
- Agonista és antagonista izmok működésének szétválasztása.
- A végtagok együttmozgásának (szinkinézis) kiváltása különböző helyzetekben.
- Koordinációs és célfeladatok gyakoroltatása.
- Határozott, dinamikus diktálás (megfelelő ritmussal, hangsúllyal, hangmagassággal diktáljuk a gyakorlatokat a betegnek)
Szklerózis multiplex
Autoimmun eredetű betegség – az immunrendszer tévedése, amikor a szervezet saját anyagait idegenként azonosítja és azok ellen fordul –, mely a központi idegrendszerben egy állandó gyulladást tart fönt.
A gyulladás a gerincvelőben levő idegeket körülvevő myelinhüvelyt érinti, de ha eléri az axont (az idegsejt leghosszabb nyúlványa), akkor a myelin már nem tud újraépülni, elpusztul az ideg, ezért ingervezetési blokk következik be. A károsodás következtében az érzékelésért, látásért vagy az izomerőért felelős idegek nem tudják továbbítani az ingerületeket. Az elhalt területre gliaszövet épül, mely meszes plakkok formájában jelenik meg az MRI felvételen.
A szklerózis multiplex fiatal felnőtt korban kezdődik (20-40 év), nőknél kétszer gyakoribb, mint a férfiaknál. Lefolyása és súlyossága változó, a tünetek lehetnek enyhék, de egészen súlyosak is. Enyhébb idegrendszeri tünetek esetén előfordulhat homályos látás, kettős látás, ujjak és kezek zsibbadása, érzészavar, arcideg bénulás.
A tünetek attól függnek, hogy hol alakul ki a meszes góc. A betegség lefolyásának több típusa van, váltakozó szakaszokban zajlik.
Kiváltó ok lehet a meleg, trauma, pszichés trauma, terhesség, szülés.
Tünetek
- charcot-triász (három együtt jelentkező tünet): nisztagmus (szemtekerezgés), intenciós tremor(cél közelében fokozódó remegés), skandáló beszéd
- látászavar, arcideg bénulás
- kóros fáradékonyság az idegrendszer állandó gyulladása miatt
- ataxia (izommozgások kordinációjának zavara)
- tónuszavarok: spasztikus vagy petyhüdt izomzat
- érzészavarok
- pszichés zavarok
- hólyag-bélműködés zavara
Terápia
A szklerózis multiplex kezelésében hatékony segítséget nyújt a mozgásterápia.
Fontos az izomtónus normalizálása, az izomgörcsök oldása. Stabilizáljuk a törzset és a medencét statikus és statokinetikus helyzetekben. Mobilizációs, kordinációs és egyensúlyi gyakorlatokat végzünk a törzs és a végtagok koordinációs zavarának oldására (ataxia). Fontos a járáskorrekció. Megtanítjuk a segédeszközök használatát. A beteget minden stádiumban kezelni kell.
Stroke
Az agyi erek károsodásával járó, az agyban hirtelen kialakuló, rosszabb esetben véglegessé váló állapot, amely következtében jelentkezhet féloldali izomgyengeség, súlyos esetben bénulás. Ez érinthet egy, de akár mind a négy végtagot, az arcot, a fejet, a törzset és a medencét.
A bénulás mellé egyéb tünetek is társulnak, megjelennek a kóros reflexek, kommunikációs zavar lép fel, érzés zavarok jelentkeznek, bekövetkezhet a számolás, írás, olvasás zavara, jellemzőek a koordinációs problémák.
A konzervatív kezelést a beteg állapotának felmérése után egyénre szabottan kell összeáálítani.
A kezelés alapelve, hogy megtörjük a kórós tartás- és mozgásmintákat, oldjuk a fokozott izomtónust, nyújtjuk a zsugorodott izmokat, akaratlagos mozgásokra és önállóságra ösztönözzük a beteget.